Kép nincs.... Mert annyi készült az elmúlt időszakban tőlem, hogy nem tudok választani!!!
Nos miután el vagyok veszve nem is kicsit, így a rövid, tömör versiont kapjátok.... Márha ez lehet rövid és tömör...
Először is! Itthon vagyok! Remélem a nagy kaland még nem zárult le az életemben es egyszer, majd újra megélem azt hogy repülhetek. De most jó itthon, nagyon jó..
Március végén jöttem haza, nem sokkal később el is kezdtem dolgozni. Megvolt a híre a helynek, hogy ilyen-olyan, de én kis naiv nem hittem a pletykáknak, végül egy 5hónapos kapcsolat után búcsút vettem attól a helytől... De ami közben történt...
Dolgozni megyünk, mondták nekem- és egy kérés lenne, miután ismerlek, ne pasizz be!!! Próbáltam megtartani az ígéretemet, bár erre a mondatra csak bólintottam, de egy laza 20 perc alatt a bólintásomat meg is szegtem!!! Ott volt Ő, a Kis Dobos... Egy nem épp hétköznapinak hitt ember (csattanó), aztan rájöttem, sokkal-de sokkal rosszabb mint azt gonsoltam volna... Értem én, hogy vannak megtört lelkek, de hogy én mindig őket fogom ki... első hetekben még nem is volt probléma, őt is, a bandát is sikerült egyre jobban megismernem, a második részének nagyon is örülök, de amikor egy ember magába fordul, hiába beszélsz hozzá, a nem tudom-ból és a nem érdekel-ből áll a szókincse, mellé meg még el is hanyagol, akkor érzed, hogy lépned kell... Ezt a lépést persze én meg is tettem, de közben történtek olyan események melyeket már nem tudtam lemondani. Az a bizonyos koncert... Persze a barátokkal való bográcslós-nyársalós este is ott volt, az érdekes telefon beszélgetéssel, részegséggel, aggódással, és a Máte vagyok-nagyon berúgott-holnap beszéljetek üzenettel.... Arra a holnap beszéljetekre még mindig "várok"...
Eljött annak a bizonyos koncertnek az estéje, jo bulival, XY küldi a zenét Z-nek, túl sok piával és érdekes estével... Mondjon bárki bármit is, lehet Németország, Éter-fesztivál, a legjobban sikerült koncert volt, mely a mai napig emlegetve van! Akkor kezdődött a második felvonás... Havi egy alkalommal tali, beszélgetés és egyéb más nyalánkság... és egy közben beszerzett barátnő! 7hónapot játszottunk így le! Kivételesen sose veszekedtünk, a szavak is elfogytak.... Jött a derült égből villámcsapás!
Barátokkal két hetente péntekre volt mindig megbeszélve, hogy találkozunk, beszélgetünk, kicsit iszogatunk. 2 fő témánk volt, a Kis Dobos és a banda! Nohde hogy izgalmas legyen a szilvesztered a barátok szakítottak... Még mindig elég egy sms és tudja a dolgát!
Villámcsapás! Történt még novemberben, jelezte kis közösségi oldalam, ismeretlen személy ismerősnek jelölt, nofene régen történt ilyen! Áttúrtam az adatlapját, de nekem eme ember enyhén kínai volt! Mármint Ő nem kínai, de hogy én őt nem tudom hova rakni az is biztos! Nah jó, igazolj neki vissza és írj neki üzenetet! (És minden egy sziával kezdődik!) A nem tudlak hova tenni, és mégis mesélj már ki is vagy te- kb így kezdődött az első üzenet! Meg egy laza 4órás beszélgetés! Másnap folytattuk a beszélgetés, és messzire merészkedve, tali kapsz tőlem palacsintát! Az érzelmi katyvaszról, ami már akkor régen játszódott bennem- arról most nem írnék... Közben szokásos két hetes találkozás barátokkal, nem töltjük itthon az estét, másnap pedig felvilágosítás... Láss csodát nem adja fel, ugyanúgy beszélünk, mintha nem is mondtam volna, hogy köztünk barátság nem több. Biliárd, mozi, majdnem a Mátrában rekedés... Izgalmas... Aztán szintén biliárdos este, amikor is közli a lelki világommal, neki találkozója van és ennek az estének vége! Hogy mifranc van? Mással találkozni.... Akkor játszódott le bennem vmi érdekes.... Miért is zavar, h ő most találkozik mással... hmmm.... beszélgettünk, taliztunk a szokásos, és jött karácsony, amikor jött az első hiányérzet... Rábeszéltem, h fussunk össze egy kicsit, volt egy telefon hívás is amire én nem számítottam, de szerintem Ő sem... Aztan, ha már aznap rábeszélt arra, h ne legyek gyökér és mutassak ki dolgokat, az a tali végén sikerült is! A meglepődöttségről nem írok, mert azt a fejet nem lehet leírni... Másnap este szintén jegea volt az út megint "megcsúsztam"! Ekkor vált nagyjából egyértelművé a másik felé irányuló szándék!
Van olyan ember akinek el sem kell mesélni a sztorit, máris tudja mi a dörgés, és ezért imádom én lovas barátnőmet!
De a lényeg, hosszú idő után újra boldog vagyok, nem másodikként tekintenek rám, olyan mértékű foglalkozást és törődést kapok amit edig sose!
A suta tanulság ami nélkül nem engeslek el titeket, és ami az én tollamból származik, bár tény, hogy nem mostanság mondtam:
"Ha az alap nem jó, hogyan akarsz rá házat építeni!?"
